Szerző: horvathcsaba

Beküldve:

A KATA-törvény változása miatt várhatóan drágulnak a szolgáltatások

A TTOE elnöksége az alábbi levelet írta Varga Mihálynak, hogy tisztázza, lesz-e lehetősége a KATÁ-ban maradó vállalkozóknak a társasházak részére szabályosan számlát adni. Amennyiben a társasházak szervezeti besorolást kapnak, úgy már csak olyan vállalkozókkal lehet eztán dolgoztatni, akik nem alanyai a KATÁ-nak, ami jelentős dráguláshoz fog vezetni. Rengeteg társasházkezelő is KATA adóalany volt ezidáig.

Tisztelt Miniszter Úr!

A társasházkezelők, közös képviselők döntő többsége a kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) szerint adózik. Ezen tevékenység értelemszerűen kizárja a bújtatott munkaviszonyt, így fel sem merülhet adó-megkerülés e körben. A társasházkezelői, közös képviselői tevékenység ténylegesen a lakosság részére nyújtott szolgáltatás.

A KATA törvény módosítása – értelmezésünk szerint – nem feltétlenül kell, hogy érintse a társasházkezelői tevékenységet. A 479/2016.(XII.28.) korm.rendeletben a társasházak, mint egyéb szervezetek szerepelnek, a NAV 28. számú, „Társasházak adózása 2022” című, januári információs füzete pedig több helyen is rögzíti, hogy a társasházak magánszemélynek tekintendők.

Egyesületünk a társasházak ügyeit üzletszerűen vagy józan megfontolásból, önkéntesen végzők és az „egyszerű” tulajdonosok érdekében tevékenykedik. Több mint egy millió társasházi lakásban élő, több mint három millió embert érintenek a jogszabályok, ill. azok módosításai – a társasházak vagyoni értéke a nemzeti vagyon igen jelentős hányadát testesíti meg.

A társasházak általában egyéni vállalkozókat vesznek igénybe, például a takarítás, kertészet, lakatos, víz- és villanyszerelő tevékenységre. Ha mindezen vállalkozók kiesnének a KATA hatálya alól, ha nem számlázhatnának a továbbiakban a társasháznak mint magánszemélynek, akkor a következmény elkerülhetetlenül, érdemi áremelés és rezsi költség emelkedés lenne a lakosság jelentős hányada számára.

Kérjük, hogy legyen lehetőségünk azon indoklás bemutatására mely szerint indokolt, hogy a társasházkezelők, közös képviselők valamint az általuk megbízott egyéni vállalkozók továbbra is a KATA szerint adózhassanak. 

Indokaink az esetleges értelmezési problémákat feloldhatják, s továbbra is lehetséges lesz az eddigi szolid díjazásnak megfelelően folytatni ezen tevékenységeket. Elkerülhető lesz a jelentős adminisztratív és könyvelési költség beépülése is, így megelőzhető lesz a több millió társasházban élő számára a közös költség ezen változások miatti emelése.

Tisztelt Miniszter Úr!
Kérjük, biztosítsanak lehetőséget számunkra arra, hogy a jogszabály értelmezés érdekében a megfelelő szakterülettel fel tudjuk venni a kapcsolatot.

Felelősségteljes munkájához további sikereket kívánva,
üdvözlettel:

dr. Gyárfás Róbert
elnök
Társasházak és Társasházkezelők
Országos Egyesülete

dr. Bék Ágnes
alapító elnök
Társasházak és Társasházkezelők
Országos Egyesülete

Update: A minisztérium válasza itt olvasható el. Egy mondatban: a társasház is kifizetőek minősül, így 09.01-től a kata adózó vállalkozó nem számlázhat társasháznak.

Beküldve:

A kihelyezett sütőolajgyűjtő tartályok használata

Ezúton is tájékoztatok mindenkit, hogy a kisebb 60 literes, fehér és hordó alakú, csatos fedelű tartályba BELEÖNTENI KELL a használt olajat. A nagyobbik, a hulladékgyűjtő tartályokkal azonos külsejű, sárga színű tartályba viszont LEZÁRT PET PALACKBAN vagy LEZÁRT ÜVEGBEN helyezhető el a használt olaj (ez a gyűjtési mód a nagy társasházakban van, a kis társasházak esetén a hordó került kihelyezésre). Kérem, hogy a tartályokba mást ne tegyenek, és jelezzék, ha már majdnem megtelt egy tartály. A tartályok használata, az olaj elszállítása ingyenes, a tartályok a Biotrans Kft. tulajdonát képezik.

Beküldve:

Változik a szelektív hulladékgyűjtés

Összefoglalva a legfontosabb változásról:

Január 1-től a tejes és üdítős karton-dobozokat a SÁRGA (MŰANYAGOS) TARTÁLYBA kell dobni. A kékbe már csak kizárólag tiszta (nem zsíros) és tisztán papír anyagú hulladék dobható. A sárgába CSAK étel, ital, vegyi áru csomagolóanyaga dobható. A hangsúly a csomagolóanyagon van. Más műanyag tárgyak (fogas, összetört műanyag szék, hosszabbító, műanyag zsineg, stb.) behelyezése is tilos.

Kérem a lakókat, hogy az új elvárásoknak megfelelően gyűjtsék a hulladékot.

Minden, amit tudni érdemes itt elérhető: https://www.fkf.hu/mit-hova-dobjak

Beküldve:

Jogi személyek lesznek a társasházak

A Magyar Közlöny 2021/120 száma (5302. oldal) tartalmazza a 2021. évi XCII. törvényt a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról. Ez a jogszabály kiterjed többek közt a társasházakra is. Az alábbiakban beollózok pár szakaszt, mely a társasházakra fog vonatkozni. A jogalkotó a jogszabállyal kapcsolatban semelyik társasházakat, közös képviselőket tömörítő érdekvédelmi csoporttal sem egyeztetett.

2021. évi XCII. törvény a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról

E törvény célja, hogy az  Európai Unió szabályozásával, valamint a  jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára vonatkozó polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az  elektronikus ügyintézés és az  informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a  jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának és a bírósági nyilvántartási eljárásnak a szabályait. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

2. § [A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok]

(1) A  jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a  cégek, a  civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a  társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a  nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e  törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A  jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a  törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.

(4) A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formák a következők:

11. a társasház;

101. § [A bejegyzési eljárásban a jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]

(1) A bejegyzési kérelmet elutasító, vagy – ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők – a változásbejegyzési kérelmet részben elutasító végzés ellen – ha a végzést a bíróság az általa lefolytatott bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásba hozta – a szervezet, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a szervezet számára nyitva álló határidőn belül – fellebbezéssel élhet.

(2) A cég, a társasház, az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület bejegyzési eljárásában a bejegyzést elrendelő, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzést elrendelő, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezen határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek, a bíróság a határozatához ugyanezen naptól kötve van.

(3) Ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést, az ügyésznek kézbesíteni kell a bejegyzést elrendelő végzést.

(4) A másodfokú eljárást az ítélőtáblának az iratok hozzá való beérkezésétől számított harminc munkanapon belül be kell fejeznie és határozatát meg kell küldenie a bíróság részére. Hiánypótlás elrendelése esetén a hiánypótlásra felhívó végzés kézbesítésétől a hiány pótlásáig vagy a hiánypótlási határidő lejártáig eltelt idő e határidőbe nem számít bele. Ha a másodfokú bíróság a bejegyzési kérelmet elutasító végzést megváltoztatja, egyidejűleg a szükséges változtatásokat a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, amely bejegyző végzéssel szemben a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per nem indítható, hanem felülvizsgálatnak van helye.

102. § [A fellebbezéssel nem támadható bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per általános szabályai]

(1) A cég, a társasház, az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület bejegyzési eljárásában a bejegyzést elrendelő, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzést elrendelő, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a végzés meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a szervezet ellen a végzés felülvizsgálata iránt a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt.

(2) A per megindításának a végzés Cégközlönyben történt közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár

(3) Az ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét – a jogszabálysértés megjelölése mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

(4) A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés felülvizsgálata iránt a pert a perbíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

(5) Ha a per szétválás folytán létrejött valamely szervezet ellen indul, a perben a szétváló szervezet valamennyi jogutódjának perben állása kötelező. A pert a jogelőd szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék mint perbíróság előtt kell megindítani.

(6) A keresetlevélben a felperesnek meg kell jelölnie a jogszabálysértést. A keresetben a jogszabálysértés megállapítását, továbbá ezen alcímben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazását lehet kérni. A felperes csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság észlelhetett, vagy észlelnie kellett volna.

(7) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye.

Beküldve:

Relikviák

Az oldalon a relikviák menüpont alatt találhatnak néhány 50-120 éves dokumentumot, hogy milyen is volt akkortájt egy számla, egy kötvény vagy egy társasházi irat. Az ember néha azt hiszi, hogy a társasházak csak a rendszerváltás, kb. 1990 óta léteznek, pedig nem. Jó szórakozást a nézegetéshez.