Megint a társasházakra telepíthető napelemekről…

A legújabb ötlet az az Energia Hivatal részéről, hogy egyes tulajdonostársak tömörülése közgyűlési döntést követően telepíthetne napelemet, melynek a termelt energiáját a lakások energiaszükségletére is lehetne fordítani. Eddig egy lakó élhetett ilyen lehetőséggel, vagy maga a társasház. Most ez az ötlet lenne a vegyes felvágott. Nem szól a fáma arról, mégis mennyibe fájhat, keresztbe-hosszába összekötni több lakás és a ház külön mérőjét egy ilyet ötlet megvalósításához, és, hogy vajon, hogy térülhet meg a százméter-számra kiépített, csatornázott vezetékrendszer…. A saját véleményem az, hogy csak a tető alatti lakások tulajdonosainál elképzelhető a megoldás, ahol a kábelezés nem okoz aránytalan költségeket. A Világgazdaság cikke itt olvasható:

https://www.vg.hu/energia-vgplus/2023/01/egy-uj-konstrukcio-kereteben-napelemek-kerulhetnek-a-tarsashazakra-nem-konnyu-elkerulni-a-buktatokat

Mikor kell egy társasházra villámhárító?

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról paragrafusa mondja meg mikor kötelező a villámhárító.

144. § * Nem kötelező villámvédelmet létesíteni

a) az épület terepszinti csatlakozásának legalsó és a tetőfedés legmagasabb pontja között legfeljebb 10 m magasságú

aa) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületen,

ab) legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 12. mellékletben foglalt 1. táblázatban nem szereplő – közösségi épületen,

ac) legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,

b) olyan műtárgyakon, amelyek esetében az emberélet elvesztésének villámvédelmi kockázata az építmény kialakításából, rendeltetéséből következően hasonló ahhoz, mint amekkora kockázatnak a személyek a természetes környezetben is ki vannak téve,

c) a nyomvonalas műszaki létesítményeken, kivéve

ca) a felszín feletti nagynyomású, illetve fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító, elosztó csővezetékek,

cb) az olyan kötélpályás felvonók vagy egyéb nyomvonalas műszaki létesítmények, amelyek villámvédelmét önálló, kifejezetten az adott típusú nyomvonalas műszaki létesítményre vonatkozó szakmai műszaki előírás szabályozza.


A bírságolást pedig ez a jogszabály szabályozza: 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

A bírságtételek (melyeket az 1. számú melléklet tartalmaz) innen elérhetők.

Az ingyenes tulajdoni lap lekérdezési lehetősége megszűnik

Kivezetésre kerül az ingyenes tulajdoni lap letöltésének a lehetősége, melyről a “A területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról” című törvényjavaslatból értesülhetett a nagyérdemű.

Forrás: Adó.hu

“A törvényjavaslat szerint ezen túl csak hiteles tulajdoni lapmásolat lesz igényelhető 3000 forintért, az eddigi 3600 helyett.

A javaslat indoklása kitér arra, hogy papír alapon nem hiteles tulajdonilap-másolat már 2010. január 1-je óta nem szolgáltatható. A módosítás most kivezeti az elektronikusan szolgáltatható nem hiteles tulajdonilap-másolatot is, amely tartalmában a hitelesítési záradék kivételével teljes egészében megegyezik a hiteles tulajdonilap-másolattal, felhasználhatósága azonban a hitelesítési záradék hiánya miatt jóval korlátozottabb. Az indoklás szerint a tervezett szabályozás növeli az ingatlanforgalom biztonságát, ezáltal az ingatlan-nyilvántartásba vetett közbizalmat azáltal, hogy az egyes jogügyletek, illetve hatósági intézkedések elektronikusan hitelesített adattartalmú tulajdoni lapokon alapulnak.”

Egy biztos, hogy ezentúl már csak pénzért lehet földhivatali adatokhoz jutni, ami tovább drágítja a közös költségek behajtását és az ügyviteli díjat is pl. tulajdonosváltás kapcsán.

Még drágább az életed: Mire számíthatnak a társasházak a KATA megszűnésével, az elszálló rezsivel és a magas inflációval?

Forrás: THT, Írta: Dén Mátyás – részlet a cikkből:

Ha az éves átlag 13,7 százalékos inflációhoz a katás alvállalkozók adóterheinek növekedését hozzáadjuk, illetve ehhez hozzávesszük még a rezsicsökkentés csökkentésének hatásait is, akkor nem kell meglepődni jövőre az 50 százalékos közös költség emelésen sem.

A KSH augusztus 9-ei adatai szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára 27,0%-kal emelkedett, ezen belül a leginkább a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágult. A tartós fogyasztási cikkekért 14,0, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új személygépkocsikért 17,5%-kal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, a járműüzemanyagoké 6,7%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1%-kal került többe.

Elszálló rezsiárak, nő a közös költség

A kétszámjegyű infláció mellett a társasházak a rezsit illetően is magasabb költségekre számíthatnak augusztustól. Míg a földgáz-fogyasztást illetően a 2022. július 21-ei kormányrendelet lehetőséget biztosít a társasházak és a lakásszövetkezetek számára a „lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata” alapján való multiplikálásra, addig az áram esetében nincs lehetőség a közös áram albetétekre való leosztására és ez több mint valószínű, hogy így is marad a jövőben. A legnagyobb áramdíj emelkedést vélhetően a nagyobb, több liftes, elektromos szellőzőmotoros, saját kazánnal rendelkező házak fogják elszenvedni, ráadásul a mélygarázzsal rendelkező épületek esetében komoly konfliktusok is származhatnak abból, ha valaki ezentúl a közös konnektorból tölti az autóját és az így felhasznált energia ráterhelésére nincs a társasháznak még kialakult rutinja.

Miután a rezsiterhek növekedése és az infláció a nagyobb szolgáltató cégeket is érinti, így rezsicsökkentés ide, vagy oda, vélhetően a következő lépésben a szemétszállítási és a vízdíjak is jelentősen emelkedni fognak, hiszen a vízhálózat karbantartás, a kukásautókba tankolt benzin és az inflációs spirálban a munkabér költségek emelkedése ezeknek a szolgáltatásoknak az árára is hatással lesz.

A KATA vége: a kisvállalkozók terhei is nőnek

Ha ez még nem lenne elég, akkor a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szeptember 1-jei „átalakítása” is jelentős többletterheket fog róni a társasházak részére. Ahogyan a Pénzügyminisztérium a TTOE megkeresésére fogalmazott: 2022. szeptember 1-jétől annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki társasháztól szerez bevételt, az új Kata tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a kisadózó jogalanyisága megszűnik. Ennek megfelelően a továbbiakban sem a közös képviseleti tevékenységet végzők, sem pedig a festők, lakatosok, villanyszerelők stb. nem tudják használni a kedvezményes adózást a társasházakkal szemben, melynek következtében nagyságrendileg 20 százalék költségnövekedés fog jelentkezni a havi üzemben tartási és karbantartási munkákat illetően. Miután a társasház kiadásainak másik – a közüzemeken kívüli – része javarészt ezen szolgáltatások igénybe vételének a költségeiből áll, így vélhetően ez a 20 százalék is meg fog jelenni a közös költségben.

Emelni kell a közös képviseleti díjat is

A THT – Társasházi Háztartás, a TTOE és az eHÁZ 2022. első negyedévben kérdőíves felmérés keretében kérdezte a hazai társasházkezelőket, a felmérést a THT – Társasházi Háztartás éves roadshow-ján megjelent társasházkezelők között végezte el, közel 600 fős mintán. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek közel egyharmadánál merült fel az elmúlt két évben a pálya elhagyása, melynek okát a válaszadók a tulajdonosok viselkedésében és érdektelenségében, a túlterheltségben és a stresszben, az idős korban, illetve az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányában jelölték meg.

A kérdőívre választ adók közel 70 százaléka 2.000 Ft alatt vállal jelenleg közös képviseletet albetétenként havonta, mely érték az elmúlt évtizedekben -a kezelt ingatlanok értékének drasztikus növekedésének ellenére – alig nőtt. Miután az infláció, és a dráguló rezsi-, illetve cégfenntartási költségek a közös képviseletet ellátó cégeket, vállalkozókat is terhelik, így ezen a téren is 20-40 százalékos növekedésre lehet számítani a jövőben.

Külön tulajdonban álló albetét napelem/napkollektor fejlesztési lehetősége társasházban – Forrás: Adózóna.hu

Az augusztus 9-én, a 134. számú Magyar Közlönyben megjelent 293/2022. kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt (Tht.) a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer telepítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti, legalább 75%-os többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.

A határozatban meg kell állapítani a rendszer telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatos részletszabályokat, különösen a csatlakozás feltételeit, a telepítés és az üzemeltetés költségeinek és bevételeinek megosztását.

A külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség energiaellátása érdekében rendszer a közös tulajdonban álló épületrészre csak akkor telepíthető, ha az a  közös költség csökkentésére telepítendő napelem felhelyezését nem lehetetlenítené el.

Ha a legfeljebb hatlakásos társasház-közösségre a Tht. 13. § (3)  bekezdésében foglaltak alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek a  közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, a fenti döntést a tulajdonostársak hozzák meg.

A  Kormány a rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja, a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

A közlöny ITT érhető el.